A Duna menti útvonalat követve Magyarországról Hercegszántó–Béreg (Bački Breg) településeknél lépjük át a magyar–szerb határt. A határátlépést követően a kisállatkertjével büszkélkedő Küllődön (Kolut) keresztül jutunk el Bezdánba.

Bezdán a török hódoltság alatt kapta nevét, ami szerbül örvényt jelent, valószínűleg a széles Dunára utal. Bezdán előtt található a Ferenc-csatorna 1856-ban elkészült az ipari műemléknek számító zsilipje. Ezen a zsilipen keresztül engedtek vizet a Dunát a Tiszával összekötő Ferenc-csatornába. A felújítása egy Szerbia és Magyarország közötti határon átívelő IPA pályázatnak köszönhető. Bezdán nevezetessége a selyemdamasztgyár, ahol még ma is 1871-ből származó szövőszékeken szőnek.

 

Photo By: Kovács Szilárd

 

A  Felső-Duna mente Természetvédelmi Rezervátum (Specijalni rezervat pripodne Gornje Podunavlje) Magyarország–Szerbia és Horvátország–Szerbia határvonalán található természetvédelmi terület, nemzetközileg is elismert bioszféra rezervátum. A Felső-Duna mente Természetvédelmi Rezervátum a korábban a Duna által elárasztott ártéri erdőket, mocsarakat, holtágakat foglalja magába. Legnagyobb része Vajdaságban található, egy része átnyúlik Horvátország területére. Az ilyen jellegű megőrzött természetes biotóp ritka Európában. Négy fő egységre osztható: a Karapancsai-erdő, a vadászok körében népszerű Kozara-erdő, a dunai nagy erdő és a lápos Kopácsi-rét.

Zombor a Duna menti út egyik legjelentősebb települése, községi székhely és a nyugat-bácskai körzet központi települése. Régi városmagját barokk, rokokó, klasszicista és szecessziós épületek díszítik. Az egykori vármegyeház dísztermében látható Eisenhut Ferencnek 1896-ban a zentai csatáról festett 4×7 méteres olajfestménye, a legnagyobb olajfestmény Szerbiában. Helyi programajánlatok: www.visitsombor.org.

Néhány kilométerre Zombortól fekszik Bácskertes (vagy Kupuszina), a szakrális szabadtéri emlékekben leggazdagabb bácskai település. Nepomuki Szent János szobra 1833-ból származik, de a Délvidéken egyedülálló a Szent Vendelnek állított szobor is. Érdekessége, hogy az egyik épület homlokzatán Bács-Bodrog vármegye mázas cserépből készült címere is megtalálható. A nyár folyamán innen induló vízitúrákat szerveznek a Dunán.

 

Photo by: 025.info

 

Zomborból Bácskertesen át érkezünk Apatinba. Apatin szerény Duna-parti kisváros, árnyas fasorokkal szegélyezett sétálóutcáján számos kávéház, kiülős vendéglátóhely kínál kikapcsolódást.  Apatinban született Pártos Gyula, a magyar stílusú szecessziós építészet egyik úttörője.

A Duna partján Gombos (Bogojevo) falunál egy nyaralótelep található. Gombos jelentős hagyományőrző falu Nyugat-Bácskában, a helyiek népviseletről és néptáncáról híres.

Palánka felé menet érhetjük el Bélamajort (Karađorđevo), ami valójában egy különleges természetvédelmi terület.  Az egyik legóvottabb vizes élőhely a Duna mentén, gazdag árterületekkel, erdőkkel, szigetekkel, homokpadokkal, elágazásokkal, változatos élővilággal. Egyike az UNESCO által elismert 669 bioszféra rezervátumból álló hálózatnak, amely a kiemelt környezetvédelmi értékek megőrzését szolgálja, továbbá az Európai Amazonas rezervátumhoz is tartozik, amely a kontinens legnagyobb természetvédelmi övezete, mintegy 700 kilométer hosszan fekszik, és öt ország területét csatolja egymáshoz.

 

Photo by: Aleksandar Milutinović

 

A Duna bal partján fekvő Újvidék (Novi Sad)   Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa. Mind építészetileg, mind etnikailag vegyes és folyamatosan fejlődő város. A városközpontot díszítő monarchiabeli épületek sajátos hangulata a könnyed és bohém életstílus érzetét adják. A Szabadság téren található neogótikus Mária neve katolikus templom és a neoreneszánsz városháza csak egy-egy a számos látnivaló közül. Fesztiválok, rendezvények és maga a város idegenforgalmi kínálata is a turisták ezreit vonza évről évre. 2019-ben Újvidék lesz Európia Ifjúsági Fővárosa, 2021-ben pedig Európa Kulturális Fővárosa. Részletek: www.novisad.travel.

 

Photo by: Aleksandar Milutinović

 

Újvidékkel szemben a Duna túlsó partján, valójában már Szerémségben fekszik Pétervárad (Petrovaradin). A 112 hektáron elterülő péterváradi várat a Duna gibraltárjának is nevezik, többek között a 16 km hosszú föld alatt húzódó négyszintes alagútrendszer védelmi folyosói miatt. Egyike azon ritka műemlékeknek, ahol a turista sétálhat a rendezett várudvaron, kávézhat a várteraszon és az erőd múltjával is ismerkedhet a városi múzeumban. A péterváradi vár szolgál helyszínéül a már többször is Európa legjobb zenei fesztiváljaként emlegetett Exit fesztiválnak. Részletek: www.novisad.travel/petrovaradin/ és a www.exitfestorg/sr.

Tekia (Tekija) a Tarcal-hegység északi lejtőinél, a Duna jobb partján fekvő híres búcsújáróhely. A helyhez különleges történet kapcsolódik. Itt ütközött meg a mintegy 200.000 fős török sereg a Savoyai Jenő vezette feleakkora keresztény haddal. A keresztények döntő győzelmére augusztus 5-én, Havas Boldogasszony napján került sor.

Karlóca (Sremski Karlovci) a karlócai békekötés helyszíne, amire a Szent Liga országai és az Oszmán Birodalom között került sor 1699. január 26-án. A békekötés helyére építették fel a ma is látható Békehozó Miasszonyunk kápolnát. Emellett a település még számos látnivalót rejt: www.karlovci.org.rs.

A Kabol–Péterváradi Természeti Rezervátum (Koviljsko-Petrovaradinski rit) a Duna árterületén lévő mocsaras és erdős területek összesége. A kisebb része a Duna jobb partján elterülő Péterváradi-rét, míg a nagyobb terület a Duna bal partján húzódó Kaboli-réthez tartozik. Jelentős IBA, IPA és ramsari terület.

Szalánkemén (Stari Slankamen) Karlócától délkeletre, a Duna jobb partján fekvő kicsiny település. Földrajzilag azért nevezetes hely, mert a falu alatt ömlik a Tisza a Dunába. A település fontos folyami átkelőhely volt. A középkori  királyi végvár romjai még láthatóak a település területén, a Duna fölé magasodó dombtetőn.

A Duna jobb partján fekszik Zimony (Zemun). Belgrádba történt beolvasztása ellenére megtartotta kisvárosias hangulatát, lassú tempójának, és nem utolsósorban szűk utcáin sorakozó elegáns, monarchiabeli házainak köszönhetően. Zimonyban egymást érik a templomok, kápolnák, az egykori kisváros hajdanvolt etnikai, vallási sokszínűségének épületei. Zimony egyik különleges látnivalója az 1896-ban felavatott millenniumi emlékmű, más néven a Hunyadi-torony.  A hangulatos Duna-parton sétálva a turista akár egy helyi ételkülönlegességet is megkóstolhat a folyón lebegő híres vendéglők egyikében.

Belgrádnál torkollik a Száva folyó a Dunába, innen kezdődik a természeti és történeti tájegységekben gazdag Al-Duna, amely legkülönlegesebb része, magyar vonatkozású látnivalóival, a Kazán-szoros.