A Vajdaság legmagasabb hegye számtalan látnivalót és szórakozást rejt.
A Vajdaság név hallatán legtöbben a végeláthatatlan szántóföldekre, a síkságra és az alföldi tájra asszociálnak. Akik viszont kicsit jobban ismerik a térséget, tudhatják, hogy a tengersík vidéket megszakítja az Újvidék mögött emelkedő Fruška gora vagy Tarcal-hegység, ám azt már kevesen tudják, hogy Vajdaság legmagasabb pontja a Bánát délkeleti részén fekvő, szigetszerűen kiemelkedő Verseci-hegység. A Belgrádtól 85 km-re északkeletre és a román határtól 14 km-re nyugatra található Versec település egészen a hegy lábáig terjeszkedik, külvárosa szépen fel is kúszott a dombokra.
A várost a verseci torony, az egykori vár maradványa őrzi, szomszédságában pedig szőlőültetvények borítják a napsütötte lankákat. A 4500 méter magas hegyet számos, jelzett turistaúton barangolhatjuk be, ezekről a több helyen kihelyezett információs táblák adnak pontos leírást. Körtúra tehető a kőoszlopok érintésével a Szent Kereszt-kápolna és a vártorony között is, de felkapaszkodhatunk a hegység (és egyben a Vajdaság) legmagasabb pontjára, a 641 méter magas Kudrici-tetőre is. Utunk során kiépített táborozó- és pihenőhely mellett haladhatunk el, ám ha követjük a keskeny aszfaltcsíkot, továbbvezet minket felfelé, majdnem a toronyig. Csak az utolsó pár lépést kell földúton megtennünk.
A torony nem tudni mikor épült, feltételezhető viszont, hogy amint a legtöbb délmagyarországi vár, úgy ez is a 13. század végén, Zsigmond király idején készült a török betörések ellensúlyozására. A csonka torony 399 méter magasságban van. Az elmúlt években állagmegóváson esett át, tetőt is húztak fölé. A vártorony látogatható, számos kiállításnak is színhelyéül szolgál, és nem elhanyagolható tényező, hogy fentről lélegzetelállító panoráma rajzolódik ki előttünk. Elidőzhet tekintetünk a végtelen alföldi tájakon – észak, nyugat és dél irányába – és a szőlőültetvényeken, melyek mintha fel szeretnének törni a hegyre.
A város, a szőlőtermesztés és a borászat szorosan összeolvadt a történelem során, ugyanis a török uralom megszűnésével a város a Temesi Bánság egyik kerületi székhelye lett, majd 1717-ben szőlőművelő németek települtek le itt. Ekkor kezdett el virágozni Versec gazdasága, majd a 18. században a város is fejlődésnek indult, megépítették az első iskolát, gyógyszertárat és postát. 1880-ban Bernard Staub svájci kereskedő megalapította a Helvécia pincészetet; borai Európa-szerte ismertté tették ezt a vidéket. A Verseci borvidék volt a valamikori Osztrák-Magyar Monarchia egyik leghíresebb borvidéke. A városban minden év szeptemberében nagy szüreti fesztivált rendeznek.
Jelenleg Versec az ország legnagyobb borvidéke, ahol mintegy 2000 hektárnyi szőlőültetvény található. A városban számtalan pince várja az odalátogatókat. A helyi turisztikai irodát felkeresve egy térképet kapnak az érdeklődők, melyen pontosan be vannak jelölve a pincészetek. Érdemes felkeresni őket, ugyanis a százéves házak, a borospincék a táj legfinomabb nedűit sorakoztatják fel, amelyeket élmény megkóstolni a tölgyfa asztaloknál ülve.
