Tiszavirágzás

A tiszavirágzás egy kétszázezer éves jelenség, amely kizárólag a Tiszán és a kínai Jangce folyón figyelhető meg. Vizeinkben több kérészfaj is megtalálható, viszont egyik fajnál sem olyan látványos a rajzás és a násztánc, mint a tiszavirágnál. A tiszavirág a legnagyobb európai kérészféle, mérete a 8-10 cm-t is eléri. Ellentétben a vízi rovarok többségével, rajai nem hagyják el a vizet, hanem a vízfelszínt érintik. 3 évnyi lárvaállapot és 20 vedlés után ezek az aranysárga rovarok nagy, fekete szemekkel és selymes szárnyakkal pár óra alatt bevégzik földi küldetésüket. Násztáncuk végén először a hímek pusztulnak el, később pedig, miután lerakták tojásaikat, napnyugta előtt a nőstények is, hátrahagyva holttestüket mint számtalan virágot a bámészkodók nagy csodálatára. Ezután a több millió megtermékenyített tojás megkezdi hároméves életét a Tisza löszös talajában. A Vajdaság területén a legtömegesebb rajzást Magyarkanizsán, Zentán és Törökbecsén követhetik figyelemmel. E településeken minden évben tiszavirágzás-megfigyelést szerveznek csónakokból és hajók fedélzetéről, tűzijátékkal kísérve az esti órákban. A tiszavirág túlélte a dinoszauruszokat, de az embert lehet, hogy nem fogja. Pár évtizeddel ezelőtt a kérészek Európa minden nagyobb folyójában fellelhetők voltak, de a vízszennyezés következtében eltűntek.