A bánáti régió színes és gazdag turisztikai kínálata minden lelkes utazó számára rejteget némi érdekességet.
Bánát fogalma alatt azt a földrajzi régiót értjük, amely három ország területén helyezkedik el: Románia, Magyarország és Szerbia területén; ennek történelmi fővárosa Temesvár. A szerb Bánát a Vajdaság AT területén helyezkedik el, legnagyobb városa Nagybecskerek. Bánát ezen részét régebben Temesi vagy Temesvári Bánságnak neveztek. Elnevezése a „bán” szóból ered, régen „bánságnak” neveztek minden Magyarországgal határos országot.
Bánát természeti kincsei
Bánát természeti kincsekben gazdag, főképp vizes területekben, emellett a Verseci-hegység az egyik kiemelkedő értéke. Legismertebb és leglátogatottabb természeti látványossága a Császár-tó. Ez a természeti rezervátum az UNESCO védelme alatt áll és felkerült a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek megőrzésére létrehozott Ramsari egyezmény listájára. Nagybecskerek közelében, a Tisza és a Béga folyó között terül el.
Amennyiben érdekli a madárles, a fotó szafari és szívesen hajózik idegenvezető kíséretében, aki minden zugát ismeri a ritka madár- és növényfajokban gazdag mocsárnak, akkor a Császár-tó tökéletes úticél számára.
A Sóskopó speciális természeti rezervátum Törökbecsén található. Ez a rezervátum egyike a legjelentősebb madárélőhelyeknek a mocsaras területek közül Bánátban. Számos különféle emlőssel is találkozhat a látogató, amelyek közül sok a védett fajok közé tartozik.
A Fehértemplomi-tó emberi kéz segítségével létrejött kincse a térségnek és jelentősen különbözik a fent említett tavaktól. Dél-Bánátban helyezkedik el és hét tóból áll. Fürdőszezon idején a két jól felszerelt kavicsos strandja helyiekkel és turistákkal van tele, akik megpihennének a mindennapoktól a tó kellemes és nyugodt környezetében. A tavakon fejlett a fürdőző, az üdülő és a hétvégi turizmus, emiatt esetenként akár több mint 10 000 ember is ellátogat ide naponta.
Versec és a Verseci-hegység
Versec Dél-Bánátban van és a régió egyik legnagyobb városa. Versecnek és a környékének színes a turisztikai kínálata, mivel a város látványosságai és rendezvényei mellett a látogatók megmászhatják a Verseci-hegyet, illetve megnézhetik a verseci szőlőültetvényeket.
A verseci püspöki palota azon épületek közé tartozik, amelyet erre járva mindenképp látnia kell. Ez a szerb ortodox egyház legöregebb püspöki palotája, és a barokk korban épült. A palota a bánáti püspökök tartózkodási helye mindmáig. Az épület régi kéziratokban, ikonokban és könyvekben gazdag.
A Verseci-hegység (röviden Verseci-hegy) a város lakosainak és a turistáknak is kedvelt kirándulóhelye. Itt található Vajdaság legmagasabb csúcsa – a Gudurički vrh, amely 641 m tengerszint feletti magasságon helyezkedik el. A Verseci-hegy a valamikori Pannon-tenger maradványa, pontosabban a Tarcal-hegységgel együtt képeztek szigeteket a tengerben, amely ma már nem létezik. A hegyre látogatók csodás kilátást élvezhetnek a vajdasági alföldre. Az extrém sportok is népszerűek a hegyen, főként a siklóernyőzés. Amennyiben vállalkozó szellemű turista, mindenképp érdemes lélegzetelállító magasságból is szemügyre venni a végtelen rónaságot.
A Verseci torony a legismertebb látványosság a hegyen és Versec szimbóluma is egyben. Innen csodás rálátás nyílik a városra. Állítólag Đurađ Branković építtette a 15. században Szendrő eleste után azzal a céllal, hogy megvédje tulajdonát Vajdaság területén az oszmánoktól. A legjobban megvigyázott része a várnak a Donžon torony, amely 20 méter magas és nemrég újították fel.
Versec szőlészete és borászata
A Tarcal-hegység és a Szabadkai-Horgosi homokpuszta mellett a verseci régió az egyik legfejlettebb Vajdaságban és híres borai minőségéről egész Szerbia területén. A 19. század végén ez a szőlészet volt a legnagyobb Európában, amíg teljesen tönkre nem tette a filoxéra.
Ezen a területen ma is rengeteg borpince és borászat van, ahol látogatása alkalmával megkóstolhatja a borokat, vagy akár a napszámosokkal együtt szedheti a szőlőt és megismerkedhet a borkészítés fortélyaival. A térség legismertebb bora a bánáti rizling, egy őshonos fehér szőlőfajtából – a kreacból készül, amely a Versectől nem messze található szőlőültetvényekről származik. A kreacból készült különleges bor íze leginkább az olasz rizlinghez hasonlít.
Amennyiben erre jár, mindenképp látogasson meg néhány neves nedűkészítőt, például a Konte Valone, a Vinik és a Sočanski i Marinković borászatot.
Bánáti rendezvények
Bánát bővelkedik különféle lokális jellegű rendezvényekben. Két legjelentősebb rendezvénye már nem csak helyi jellegű, mivel több tízezer látogatóval büszkélkedhet. Ezek a „Sörnapok Nagybecskereken” (Zrenjanin) és a „Nagyboldogasszony-napok” (Törökbecse).
A „Sörnapok Nagybecskereken” egy hagyományos rendezvény, amelyet minden év nyarának végén szerveznek meg a város központi terén – a Szabadság téren. Ha a sörkedvelők táborához tartozik, szereti a gasztronómiai újdonságokat és élvezi a hazai és külföldi rock együttesek zenéjét, akkor itt a helye!
A „Nagyboldogasszony-napok” a leglátogatottabb rendezvény Bánátban. Törökbecsén szervezik meg egy keresztény ünnep kapcsán – Szűz Mária mennybemenetelének napján, augusztus 28-án. A néhány napig tartó rendezvényre több ezer ember látogat el minden évben. Napközben részt vehet a halászléfőző versenyen vagy a tambura zenekarok versenyén, míg az este folyamán híres szerb, illetve magyar regionális együttesek és zenészek szórakoztatják a közönséget.
Naiv művészet galériája
A naiv művészet a festészetben nemzetközileg ismert és a szlovák népcsoporthoz kötődik. A naiv művészet galériája Kovacsicán található, ahol a lakosság zöme szlovák nemzetiségű, így a galériát is ők alapították. A Kovacsicán található galériát gyakran a “naiv festészet metropoliszának” nevezik, ami elsősorban Zuzana Halupovanak és Martin Jonašnak köszönhető, akiknek olajfestményei az állandó kiállítás részei. A galériát leginkább diákok és egyetemisták látogatják osztálykirándulások alkalmával, de a turisták is útbaejtik a népszerű Duna-túrák részeként.
Mihajlo Pupin Múzeum
Mihajlo Pupin híres szerb tudós, feltaláló és professzor volt a tekintélyes Columbia Egyetemen, és minden bizonnyal a világ leghíresebb bánáti származású embere. Annyira szerette eredetét és szülőhelyét, hogy amíg az Amerikai Egyesült Államokban élt, vezetéknevéhez hozzácsatolt még egy nevet: Idvorski – a szülővárosa, Idvor után.
Szülőháza Idvorban található, amely része a Pupin után elnevezett múzeumi létesítménynek. A házat 2004-ben felújították, a születése óta eltelt 150 éves ünneplés alkalmából. Az általános iskolában, ahová maga Pupin is járt, ki vannak állítva legismertebb találmányai, amelyek megtekinthetők idegenvezető kíséretében.
